Projekt

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG, mint a kulturális identitás eszöze, széles körben elismert Európa-szerte. Közös örökségünk védelme és a kulturális sokféleség előmozdítása szintén nagyon fontos eszköz a különböző közösségek közelítésére és a különböző kultúrák közötti párbeszéd erősítésére.

Az, hogy hány ember tájékozott a kulturális örökséggel kapcsolatosan, függ egyrészt azoktól a cselekedetektől, amelyet ennek előmozdításáért tettek, másrészt az európai polgárok azon képességétől, hogy megismerjék és értékeljék saját és a többi közösség kultúráját.

Ennek alapján az EDUCLAB projekt fő célkitűzése a 3-5 éves gyermekek tudatosságának növelése a kulturális örökség, mint közjó, fontosságának tekintetében, függetlenül az etnikai vagy vallási megfontolásoktól. A mostani diákok Európa jövő felnőttei, és azt szeretnénk, ha ez a közösség a kulturális sokféleséget a párbeszéd lehetőségeként értékelné, ha a kulturális örökséget, mint védelemre szoruló közösségi értéknek, a konfliktusok összeegyeztetésének és megelőzésének eszközének, semmint okozójának tekintené.

Gyakran hallható, hogy a kisgyerekek a gyorsabban tanulnak. Fejlődésük során magukkal hozzák azokat a készségeket, ismereteket és elveket, amelyeket a korai életkorban sajátítottak el. Ezeket továbbítják a környezetükben levő személyeknek, és később saját gyermekeiknek. A korai oktatásba való befektetés tehát az egyik leghatékonyabb eszköz a jövőbeni pozitív változáshoz, és az Európa Tanács már régóta elkötelezte magát azon elképzelés mellett, miszerint az oktatás alapvető fontosságú a pozitív társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődés biztosításához.

Éppen ezért a koragyermekkori nevelésben és gondozásban olyan pedagógiai megközelítést kell alkalmazni, amely szándékosan előmozdítja a társadalmi-kulturális sokféleséget a NÍVÓS KORAGYEREKKORRI SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGének javításában, ahogyan azt a „Gyermekkori nevelés és gondozás minőségbiztosítási keretrendszerének főbb elveiről szóló javaslat”-ban, az Eu Bizottság égisze alatt működő ECEC munkacsoport is ajánlja (2014. október).

Napjainkban, amikor a DIGITÁLIS MÉDIA mindenütt jelen van, és a gyerekek egyre zsengébb kortól, egyre többféle digitális eszközt és forrást használnak, az óvodai gyakorlatban az ilyen médiumok még mindig új jelenségnek számítanak. Az óvodai oktatók-nevelők bizonytalanok a gyermekek tanulásának támogatásában ezen a területen, mivel ők maguk is, a mindennapi helyzetekben nehéségekkel szembesülnek technológiával és annak tartalmával kapcsolatosan. Az óvodai oktatóknak-nevelőknek meglehetősen magas szintű szakértelemre van szükségük, azaz, hogy a digitális médiát bölcsen és szilárdan tudják használni (Hardersen és Sando, 2012). Az EDUCLAB konzorcium egyik kihívása tehát az, hogy az óvodai oktató-nevelőket egy workshop, négy fázisának megvalósításában képezzék, amely tartalmazza az előkészítő szakaszt, a kritikai szakaszt, a látnoki szakaszt és a digitális eszközök alkalmazásának fázisát.